A lap korábbi változatát látod, amilyen Tv9mpeti(Message Wall | szerkesztései) 2015. szeptember 11., 17:14-kor történt szerkesztése után volt. (Hopsz, ezeket kihagytam!)
Erdély három rendi nemzete körül a magyarok címere
Az Erdélyi Fejedelemségben három rendi nemzet képviseltette magát az országgyűléseken. Közülük a magyarok adták a nemesség nagy részét.
Kék mezőben fekete előtörő, kiterített sas, arany csőrrel és vörös nyelvvel, alatta zöld pajzstalp
Erdély három rendi nemzete közül a szászok címere
Erdély városi lakosságának nagy részét alkották a szászok, akik a német egyik helyi dialektusát beszélték.
Arany mezőben hét vörös vár/torony arany ablakokkal, hat körben, egy pedig a kör közepén
Erdély három rendi nemzete közül a székelyek címere
A székelyek elsősorban határvédelmi feladatokat láttak el, és kollektív nemesi ranggal rendelkeztek.
Kék mezőben jobboldalt arany nap, baloldalt ezüst holdsarló
Erdély címerének változásai[]
Erdély címere a XVI-XVII. században
Erdély címere mindig a három rendi nemzet jelképeiből állt össze, de az elrendezés változott a századok során. Ezt a verziót a XVI-XVII. században használták.
Középen hasított pajzs, I. kék mezőben arany nap, alatta előtörő, kiterített fekete sas, alatta ezüst pajzstalp, II. arany mezőben ezüst holdsarló, alatta hét vörös, arany ablakú vár/torony 3, 3, 1 elrendezésben
Erdély címere aXVII-XVIII. században
Erdély címerének ezt a verzióját a XVII-XVIII. században használták.
Középen vágott pajzs, I. kék mezőben növekvő, kiterített, fekete sas arany csőrrel és vörös nyelvvel, a jobb felső sarokban arany nap, a bal felsőben ezüst holdsarló, II. arany mezőben hét vár/torony 4, 3 elrendezésben
Erdély címere a XVIII. század végétől
Erdély címerének ez a végleges verziója. Ezt a XVIII. század végétől kezdve használták, és használják a mai napig, ugyanis megtalálható Románia címerében.
Középen vágott pajzs, I. kék mezőben növekvő, kiterített, fekete sas arany csőrrel és vörös nyelvvel, alatta vörös pólya, a jobb felső sarokban arany nap, a bal felsőben ezüst holdsarló, II. arany mezőben hét vár/torony 4, 3 elrendezésben
Franciaország címerei[]
France ancien[]
A Francia Királyság címere 1305 előtt, majd 1328–1376 között
Franciaország első címere az úgy nevezett France ancien 1305 előtt majd 1328–1376 között volt használatban.
Kék mező arany liliomokkal bevetve.
France ancien + Navarra[]
A Francia Királyság címere 1305-1328 között
X. Lajos francia király egyszerre volt Navarra és Franciaország királya, így egyesítette a két osrzág címerét és azt használta.
Vágott, az első mező kék, arany liliomokkal bevetve (France ancien), a második vörös bene arany láncszemek (Navarra).
France moderne[]
A Francia Királyság címere 1376–1515 között
A Valois-ház alatt 1376-ban megváltozik, leegyszerűsödik a címer. A pajzs egészen 1830-ig változatlan marad, a forradalmak okozta szünetektől eltekintve. Ebben a formájában 1515-ig volt használatban.
Kék mezőben három arany liliom 2,1 elrendezésben
France moderne zárt koronával és a Szentlélek Rend szalagjával[]
A Francia Királyság címere 1515-1589 között
1515-től a korona már zárt volt, továbbá a címer köré került a Szentlélek Rend szalagja is. 1589-ig volt használatban e verzió.
Kék mezőben három arany liliom 2,1 elrendezésben
A pajzs körül a Szent Mihály Rend arany koszorúja és a Szentlélek Rend szalagja, valamint keresztje
Nagycímer Navarrával[]
A Francia Királyság címere 1589–1792 között
A vallásháborúk végét követően, IV. Henrik szeméylében ismét perszonálunióban egyesült Navarra és Franciaország, így mindkét ország címerét használták. 1589–1792 között használták.
Az első pajzson kék mezőben három arany liliom 2,1 elrendezésben (France moderne), a másodikon vörös mezőben arany láncszemek (Navarra).
A sisak egy arany rostély nélküli tornasisak, a takaró kék-arany, a korona liliomos zárt korona.
A két pajzs mellett és mögött a Szent Mihály Rend és a Szentlélek Rend szalagja, valamint keresztje található.
A pajzstartók angyalok, ruhájuk, szárnyaik ezüst , hajuk arany, bőrük természetes színű, a jobboldali tunikája kék rajta három arany liliommal 2,1 elrendezésben, a baloldalié vörös rajta arany láncszemekkel, a jobboldali kezében lévő zászló kék három arany liliommal 2,1 elrendezésben, a baloldalié vörös arany láncszemekkel.
Mindezek fölé borul egy sátor, mely kívül kék arany liliomokkal bevetve, belül hermelin, tetején liliomos zárt koronával, mely fölött egy kék, arany liliomokkal bevetett lobogó van, mellette kétoldalt pedig egy mottó kék alapon arany betűkkel: "Montjoie Saint Denis".
A császári sasos címer[]
A francia Első Császárság címere 1804-1814 között és 1815-ben
1804-ben Bonaparte Napóleon császárrá koronázta magát és egészen 1814-ig uralkodott I. Napóleonként, majd még 1815-ben száz napig, az Elbáról való visszatérését követően. Ezalatt teljesen új társadalmi rendet vezetett be a Code Napoléon alapján, melynek részét képezte a heraldika egyfajta átalakítása is.
Kék mezőben arany felemelkedő[1] sas karmai közt arany villámmal.
A pajzs körül a Francia Köztársaság Becsületrendjének szalagja és kersztje.
A sisak egy arany, rostély nélküli tornasisak tetején arany császári koronával.
A pajzs mögött keresztbe két arany jogar, az egyiknek a tetjén "beszélő" kéztartásban lévő ezüst kézfej, a másknak pedig egy arany figura jobbkezében jogarral, baljában országalmával, fején koronával.
Mindezek mögött egy kívül vörös, arany méhekkel bevetett, belül hermelin sátor, arany díszítéssel szegélyezve.
A Bourbon-restauráció utáni címer[]
A Francia Királyság címere 1814/1815-1830 között.
1814-ben Napóleon száműzése, majd 1815-ben a végleges száműzése után visszaállították a Bourbon-ház uralmát, és ezzel a korábbi liliomos címer visszakerült a használatba, egészen az 1830-as forradalomig.
Kék mezőben három arany liliom 2,1 elrendezésben.
A sisak egy arany rostély nélküli tornasisak, a takaró kék-arany, rajta liliomos zárt korona.
A két pajzs mellett és mögött a Szent Mihály Rend és a Szentlélek Rend szalagja, valamint keresztje található.
A pajzstartók angyalok, ruhájuk, szárnyaik ezüst , hajuk arany, bőrük természetes színű, tunikájuk kék rajta három arany liliommal 2,1 elrendezésben, a kezükben lévő zászló kék, három arany liliommal 2,1 elrendezésben.
Mindezek fölé borul egy sátor, mely kívül kék arany liliomokkal bevetve, belül hermelin, tetején liliomos zárt koronával, mely fölött egy kék, arany liliomokkal bevetett lobogó van, mellette kétoldalt pedig egy mottó kék alapon aranybetűkkel: "Montjoie Saint Denis".
A júliusi monarchia első címere[]
A Francia Királyság címere 1830-1831 között
1830. júliusában a forradalom megdöntötte X. Károly és a Bourbon-ház uralmát és a helyére az Orlèansi-házból származó Lajos Fülöp, a "polgárkirály" került, immár mint a "franciák királya". Így a címer is az Orlèansi-ház címere lett.
Kék mezőben három arany liliom 2,1 elrendezésben, felettük ezüst tornagallér.
A pajzs tetején zárt liliomos korona.
A pajzs aljáról lelóg a Francia Köztársaság Becsületrendjének kersztje.
A pajzs mögött keresztben két arany jogar a jobboldali egy "beszélő" tartású arany kézfejben, a baloldali pedig egy arany országalmában végződik, valamint a pajzs mögött van még mindkét oldalt három-három kék-fehér-piros zászló.
Mindezek mögött egy kívül kék alapon arany liliomokkal bevetett, belül hermelin sátor, aminek a tetején szintén van egy liliomos zárt korona.
A júliusi monarchia második címere[]
A Francia Királyság címere 1831-1848 között
1831-ben lecserélték a címert, és eltűntettek róla minden olyan elemet, melyek esetleg az ancien régime-re emlékeztethettek. Ez egészen a júliusi monarchia 1848-as bukásáig volt használatban.
Kék mezőben arany tábla a "Charte Constituonelle 1830" felirattal.
A pajzs tetején zárt heraldikai korona.
A pajzs aljáról lelóg a Francia Köztársaság Becsületrendjének kersztje.
A pajzs mögött keresztben két arany jogar a jobboldali egy "beszélő" tartású arany kézfejben, a baloldali pedig egy arany országalmában végződik, valamint a pajzs mögött van még mindkét oldalt három-három kék-fehér-piros zászló.
Mindezek mögött egy kívül kék alapon arany liliomokkal bevetett, belül hermelin sátor, aminek a tetején szintén van egy zárt heraldikai korona.
A második sasos címer[]
A francia Második Császárság címere 1852-1870 között
1852-ben III. Napóleon kikiáltotta magát Franciaország Császárává, és ezzel együtt visszaállította az Első Császárság alatt használt sasos címert, kis módosításokkal.
Kék mezőben arany felemelkedő sas karmai közt arany villámmal.
A pajzs körül a Francia Köztársaság Becsületrendjének szalagja és kersztje.
A pajzs mögött keresztbe két arany jogar, az egyiknek a tetjén "beszélő" kéztartásban lévő ezüst kézfej, a másknak pedig egy arany figura jobbkezében jogarral, baljában országalmával, fején koronával.
Mindezek mögött egy kívül vörös, arany méhekkel bevetett, belül hermelin sátor, arany díszítéssel szegélyezve, tetején egy sasos császári koronával.
Megjegyzések[]
1870 óta Franciaország nem rendelkezik címerrel, különféle jelképeket használt és használ a címer szerepének betöltésére, de azok már nem sorolhatóak a heraldika tárgykörébe, továbbá egyik sem bír/bírt de jure hivatalos jelleggel.
.svg.png){kind=link}
