A címer legfontosabb része a pajzs. Egyes vélemények szerint nincs is címer pajzs nélkül. Alakja sokszor változott az idők során, talán éppen ezért alakult ki a szokás, hogy címerleírásnál nem kell feltüntetni a címer alakját, a címer jelentése általában független a pajzs alakjától.
Jellemző pajzsfajták[]
Zoltán lovag normann pajzsa, rajta a címerével
Természetesen azért pajzson jelenítik meg a címert, mert a valóságban is arra festették. Ennek megfelelően a pajzs mindig valós pajzsok alakját tükrözte. Számos típusát használták, a főbb fajták:
- normann pajzs (nagy, hosszúkás)
- háromszögű pajzs (kisebb, enyhén kerekített)
- kerektalpú, avagy doborpajzs (mint az előbbi, csak nincs „sarka")
- tárcsapajzs (oldalt bemélyedés a lándzsa számára)
- reneszánsz pajzs (túlcifrázott, „korcs”, nem nagyon hasonlít a fentiekhez)
- négyszögletű pajzs (négyszögletes)
Zoltán lovag címere egy háromszögű pajzson
- csücsköstalpú pajzs (mint az előző, kis „nyúlvánnyal” a pajzstalp közepén)
- rutapajzs (rombusz)
A pajzs általában egyenesen áll, de sokszor látni balra vagy jobbra dőlve is. Ha felfordítva ábrázolják, az a család kihalását hivatott jelezni.
Ha a pajzsokat egymásra helyezik, külön megnevezés illeti meg őket helyzetüktől függően (alulról felfelé):
- két pajzsnál: nagypajzs (öregpajzs) – boglárpajzs
- három pajzsnál: nagypajzs – boglárpajzs (középpajzs)– szívpajzs
- négy pajzsnál: alappajzs – nagypajzs - középpajzs – szívpajzs
A pajzs részei[]
A legegyszerűbben úgy lehet megérteni az elnevezések következetességét, ha úgy képzeljük, hogy a bal karunkon viselünk egy pajzsot. A
- szélek: AB: felső; AC: jobb vagy első; BD: bal vagy hátsó
- jobb oldal: 1., 4., 7.:
- cölöphely: 2., 5., 8.
- bal oldal: 3., 6., 9.
- pajzsfő: 1-3.
- pajzsderék (pólyahely): 4-6.
- pajzstalp (pajzsláb): 7-9.
A három utóbbinál jobbról balra haladva beszélhetünk pl. a pajzsfő elejéről, közepéről, hátsó részéről. Az 5. négyszög (a pajzsderék közepe) a boglárhely.
Források[]
Bertényi Iván: Címertan. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Uő. Budapest, 2006. 216-240.; 220-221.