| Casus belli | Az első drégelyi incidens | |
| Dátum | I. P. 11––I. P. 14 | |
| Helyszín | ||
| Eredmény | A hollókői-breszláv szövetség győzelme | |
| Következmény |
| |
| Harcoló felek | ||
| Parancsnokok | ||
|
| |
| Haderő | ||
|
|
|
| Veszteségek | ||
|
|
|
A hollókői-gressivus háború (I. P. 11–14) a Hollókői Királyság és Gressivia, valamint szövetségeseik között zajló háború volt. Tágabban értelmezve tekinthető a Rend és a Káosz közötti konfliktusnak is, hiszen a Hollókői Királyság a Rend egyik fő bástyája, míg Gressivia a Káosz egyik fő ereje.
Események[]
Események röviden
- I. P. 11
- A nyár elején egy gressivus – név szerint Assar, a felderítők kasztjából – tűnik fel északon, Drégelyvár környékén és keveredik konfliktusba az éppen a területen tartózkodó Smaragd nembéli vitézekkel.
- Ezt követően a király Bulcsú lovag vezetésével egy csapatot küld északra, akiket a bannei helytartó Geir emberei legyőznek.
- A gressivusok előrenyomulása fokozódó veszélyt jelent a Királyságra, a király elrendeli, hogy a Veres Torony mesterei kutassanak utánuk a feljegyzéseikben.
- A király országjáró körútra indul, hogy személyesen is felmérje a veszély nagyságát. Fia Hollókőn marad, és a király távollétében intézi az ország ügyeit.
- Gressivustámadás következtében Szent Mihály havában életét veszti Károly lovag, a király szálláscsináló mestere; Pétert, a Pajzsos Lovagot törvényen kívül helyezi és ellenséggé nyilvánítja Péter herceg, a Királyság és Őfelsége elárulása miatt
- Péter király téli szállását a déli Boglyokvárban, Thúz nembéli Talamér úr erődjében rendezte be.
- I. P. 12
- A tél folyamán jelentős gressivustámadás észak felől, melynek ellenállnak az északi várak (Drégely, Füzér, Buják), de a védtelen területeken nagy pusztítás megy végbe. A király Boglyokvárból ellentámadást indít és megfutamítja az ellenséges hadak előőrseit, majd összehívja Morgómezőre a királyság fegyvereseit.
- Böjtmás havában, Morgómezőn támadás éri az összegyűlőfélben lévő királyi hadakat.
- Pünkösd havának első napján Péter herceg Breszláviába küldi a Smaragd nemzetség vitézeit, hogy segítsenek IX. Zgod királynak, ugyanis a gressivusok elfoglalták a királyságának északi felét.
- A herceg visszarendeli a Smaragd nemzetséget és a Kartal nemzetség bandériumait, hogy valamennyi védelme legyen az országnak, továbbá, hogy a Smaragdok részt vehessenek a királyválasztáson.
- Két nappal a királyválasztó gyűlés vége után összegyűlnek az országban maradt hollókői hadak, hogy I. (Hosszúszavú) Péter király keresésére induljanak.
- I. P. 14
- I. Péter király (feltehetőleg kisasszony havában) meghal, Breszlávia északi részén
- Döntő ütközetre kerül sor a Vidmánál a szövetséges és a gressivus erők között. A szövetséges sereget Péter herceg vezeti. A csata a szövetségesek győzelmével zárul.
- Hollókő vára több ízben is ostrom alá kerül, először a pufnyákok veszik be, majd a Smaragdok visszaveszik, végül egy gressivus egységtől kell megvédeni.
- Augusztus folyamán a szövetséges erők visszafoglalják Breszlávia északi felét.
Első drégelyi incidens[]
I. (Hosszúszavú) Péter király uralkodásának 11. évében, Szent Iván havában került rá sor. Egy Assar nevű gressivus felderítő érkezik a Királyság (de facto Újpufnyákia) területére majd fegyveres konfliktusba keveredik a Smaragd nemzetséggel, de később egy időmanipuláló varázslat segítségével sikerült elsimítani az ügyet. Azonban Péter, a Pajzsos lovag a gressivus társaságában elhagyta az országot és vele tartott északra.
A bannei csata[]
Assart és Pétert követve, a király parancsára egy kisebb expedíciós hadtest indult északnak, Bulcsú lovag vezetésével. A csapatot azonban Bannéban – még a gressiviai határ elérése előtt – Geir, Banne gressivus helytartójának emberei legyőzték, a két ismert túlélő Barnanadrágú Timót és Smaragd Hetény.
Második drégelyi incidens[]
I. (Hosszúszavú) Péter király uralkodásának 11. évében, Szent Mihály havában került rá sor. Drégely várának tövében – nem sokkal a nemzetség vitézeinek érkezése előtt – egy kis csapatnyi gressivus végzett Károly lovaggal és csapatával, miközben ők a király szállását igyekeztek előkészíteni. A segítségükre sietett Benedek, azonban már nem tudta megmenteni őket, a gressivusok ereje túl soknak bizonyult számára. A csata után – de még mindig a nemzetség érkezte előtt – érkezett vissza ide Gressiviából Assar és Péter, azonban a nemzetség érkezésére már csak Péter maradt a helyszínen. Ő újra csatlakozott csapatához és együtt próbálták meg felgöndölíteni az ügyet, azonban a bizalmatlanság és Benedek hatására ismét szét váltak.
A morgómezei csata[]
A Kartal nemzetség címere - ruhafoszlány
A morgómezei csata (avagy a morgómezei mészárlás) I. Péter király uralkodásának 12. esztendejében, Böjtmás havában, a Boglyokvártól északra fekvő Morgómezőn zajlott. Az itt gyülekező királyi hadakat egy éjjel támadás érte, mely során számos vitéz veszett oda álmában. Az áldozatok között főleg a királyi testőrség és a Kartal nemzetség katonái találhatóak, táborukban előbbiek 5, utóbbiak 10 sátorral voltak jelen. A vérengzést mérgezett fegyverekkel, nyilakkal és tőrökkel követték el, de a helyszínen otthagytak egy hamis gressivuskardot, azt a látszatot keltve, hogy az északi nép felelős a vitézek haláláért. Egyes vélekedések szerint a király is életét vesztette, de a felséges holttestet nem sikerült fellelni. Az elhunytaknak a végtisztességet a Smaragd nemzetség tagjai adták meg, akik máglyán elégették a tetemeket.
A vérfürdőért két menekülő embert (akik Jenő és Benő néven mutatkoztak be) vontak a Smaragd nemzetség tagjai felelősségre. A feltételezett gyilkosok (vitatott jogosságú eljárások hatására) beismerték, hogy mérgezett fegyverekkel rontottak az éj leple alatt a királyi táborra, és a vitézek életének kioltása után a király szívébe egy
Az ál gressivuspenge
tőrt döftek. A merényletet állítólag hatodmagukkal vitték véghez, akik közül négyen meghaltak a helyszínen a testőrök támadás következtében. Vallomásuk szerint Hollókőn egy titokzatos fiatal férfi bérelte fel őket erre, aki egy bugyellárisnyi phöldigót aranypénzzel fizetett. A gonosztevőket a nemzetség vitézei Thúz nembéli Talamér úr kezére adta, aki a vizsgálódás végéig tömlöcbe zárta őket.
Kaptur elesete[]
A nemzetség vitézei Péter herceg kérésének engedelmeskedve éppen északnak tartottak, amikor egy feldúlt breszláv falura és egy utánpótlás szállítmányt ért rajtaütés nyomaira bukkantak. Később szembesültek mindezen pusztítások okozójával: Péterrel, a hajdani Pajzsos Lovaggal, egykori csapattársukkal. Ő immár gressivussá változott, és egy lett a rejtélyes szivárványos páncélú harcosaik közül. Harcba is bocsátkoztak vele, azonban legyőzettek. Később szintén ráleltek, amint éppen egy breszláv erdei erődítést ostromolt egymaga. Itt sem tudták legyőzni, így ő elfoglalta a várat. Innen a nemzetség tagjai a vár urával, Orgon margrabbal együtt haladtak tovább a találkozóhelyre.
Harmadik drégelyi incidens[]
Szent Iván havában Péter herceg visszahívta a Smaragd nemzetséget a Breszláv Királyságból, akik hazafelé Drégelyen is megpihentek. Itt találkoztak Destroval, Vargányával a pufnyák sámánnal és a tanítványával Tunyával, Benedekkel és a Holló nemzetség egy ifjú tagjával Holló Csöngével. Mindegyiküktől azt a hírt kapták, hogy a Káoszhadúr tovább haladt dél felé, és Drégely várát készül bevenni. Benedektől megkapták a káoszteremtmények jelzésére alkalmas ezüst karikát, Holló Csöngétől, pedig a káoszteremtmények ellen hatásos port kapott. Azonban nem sikerült a Káoszhadúr nyomára bukkanniuk.
A király menekülése és fogságba esése[]
A királyválasztás végén a botrányos események sorozatának lezárásaként a Smaragd nemzetség vitézei kiszabadították Kartal nembéli Holló Horkát elrablói fogságából. Tőle megtudták, hogy a király még életben van, ugyanis a morgómezei rajtaütés során, ő, a király és további egy emberük megmenekültek, és északnak indultak. Őt Hollókőre küldték a hírrel, azonban elfogták Uros Csaba bérencei. A király pedig egy gressivus csapat fogságába került. Így még ott Hollókőn megegyeztek a nemzetségfők, hogy két nappal később találkoznak az északi határon és indulnak a király nyomát felkutatni.
Hollókő három ostroma[]
- Bővebben: Hollókő három ostroma
A Vidmánál zajló döntő ütközettel egy időben Hollókő vára többször is ostrom alá kerül. Először Fekete Vitornyák kapitány foglalja el, majd tőle visszaveszik a Smaragdok, végül ez utóbbiak egy kisebb gressivus csapattal szemben védik meg a várat.
A döntő csata[]
A háború döntő ütközetére a Vidmánál került sor. Az ütközetben a szövetséges erők győzelmet vívtak ki, majd a csatát követően gyorsan kiűzték a gressivusokat Breszlávia északi feléből, és a hollókői erők, különösképp Péter herceg I. Péter király keresésébe kezdtek. Végül a hónap végére megtalálták a király holttestét.
Kaptur toronyerődje
Lábjegyzet[]
- ↑ Nem birtokol tényleges hatalmat.