| Smaragd-krónika/II. P. 2., Hollókő | |
| Alkalom | Tábor |
| Helyszín | Hollókő |
| Időpont | 2018. nyár |
| Karakterek | Nemoralis Ignis Rinya |
II. P. 2 -ben Hollókőre érkeztünk ismét, miután egy megfejtett levélből megtudtuk, hogy három alak, Ruber, Lunar és Nemoralis ott fognak találkozni egy északról érkező "kard" fenyegetésére válaszolván.
A tábor második napján a táborhelyen felkeresett egy ismeretlen csuklyás férfi, aki megbízott minket egy közeli elhagyatott fészekben levő baziliszkusz pikkelycsont elhozatalával, amit Telhetetlen Falnyák puffnyák vezér és bandája őrzött. Oda is értünk, és egy kisebb fegyveres konfliktus és egy kis csokis keksz kereskedés után megszereztük a pikkelycsontot. Falnyáknál volt egy lándzsa, amin a különös mintákat lemásoltuk és megpróbáltuk megfejteni, eredménytelenül.
Másnap reggel a csuklyás alak eljött a pikkelyért, amit mi odaadtunk neki. Adott érte cserébe egy fizikai ellenállást biztosító varázsitalt, és megbízott minket Ignis egyik gyertyájának elhozatalával. Figyelmeztetett, hogy éjszaka menjünk, hisz a lánglakó csak akkor található meg az Írott fánál. Hosszas noszogatás után elmondta a nevét, és Fáklyaként mutatkozott be. Sötétedéskor elmentünk az említett fához, és meg is találtuk Ignist. Egyetlenegy gyertyája volt, és azt állította, hogy a másikat ellopta egy fekete maszkos férfi. Barátságosnak tűnt, és bár belenyugodott gyertyája elvesztésébe, mi megígértük, hogy megpróbáljuk elhozni neki. Adott egy titkosírást, aminek a segítségével állítólag megtalálhattuk volna a gyertyatolvajt, azonban azt nem tudtuk megfejteni, és később el is hagytuk lakoma közben.
Másnap reggel üres kézzel talált minket Fáklya, elmagyaráztuk neki, hogy nem találtuk a gyertyát. Ő nem akadt fenn túlságosan ezen, új feladattal bízott meg minket. Egy mező közepén levő rózsabokornál nemrég megjelent VI. Marcellus mendegúz avagy mondagéz király kardjának megszerzését adta feladatul. Azt tanácsolta, hogy délután menjünk a szellemhez, hisz akkor a legbiztonságosabb tárgyalni vele. El is mentünk oda, ahol találkoztunk az egykori királlyal. Ő azt állította, ha elég türelmesek vagyunk ahhoz, hogy meghallgassuk a történetet arról, hogy hogyan ölt meg egy Sárkányt, méltóak vagyunk kardjának birtoklására. Eleinte a csapat nehezen tudott csöndben maradni és figyelni, ami miatt a király ránk is szakasztotta az eget, azonban miután lecsöndesedtünk, és hagytuk regélni, lecsendesítette az esőt. Bár a történet érdekességéről való véleményben megoszlott a csapat, végighallgattuk azt, és megkaptuk a legendás kardot. Annak erejére és számunkra való hasznosságára hivatkozva nem akartuk odaadni Fáklyának.
Másnap reggel megérkezett a csuklyás alak, és miután megígérte, hogy semmiképp sem használja a Káosz szolgálatára, úgy döntöttünk mégis odaadjuk a kardot. Cserébe adott egy mágia ellenállást biztosító varázsitalt, és azt mondta, hogy a Falnyáknál látott írásos lándzsa egy még ennél is nagyobb fegyver, és nálunk nagyobb biztonságban lenne, mint a puffnyákoknál. Ragaszkodott hozzá, hogy másnap reggel találkozzunk a Gond-hegyen. Amikor délelőtt elmentünk a puffnyákokhoz, azoknál már nem volt a lándzsa, ugyanis egy fekete maszkos illető több láda csokiskeksszel lefizette őket. Megosztottak egy "keveset" a fizetségükből, és megmutatták, hogy merre ment a maszkos illető, azonban ez az információ hamis volt, mert semerre sem találtuk. Amikor visszaértünk a táborba, egy tönkre szegezve találtunk egy üzenetet, amin az állt, hogy: "Találkozzunk éjjel a római úton". Elmentünk oda naplemente után, ahol három fekete maszkos illető állt. A levélben talált neveknek megfelelően mutatkoztak be, azonban azt, akit mi Nemorlisnak neveztünk, pontosabban Nemoralisnak hívták. Ruber elmondta, hogy Fáklya valójában egy Rinya nevű puffnyák sámán, és semmiképpen sem szabad őt segítenünk. Továbbá elmondta, hogy ők azért gyűjtötték a varázstárgyakat, hogy egy hatalmas tűzzel kapcsolatos erőt idézzenek, ami a Fekete Kard Kompániája ellen fog harcolni, ami betörni készül északról. Azt állították egy Prófécia miatt cselekszenek így, amit oda is adtak, bár titkosírással volt. Mivel ők nem hazudtak nekünk, és az ő céljaik nemesebbnek tűntek mint a puffnyáké, úgy döntöttünk megszerezzük nekik a pikkelyt és a kardot.
Másnap találkoztunk Rinyával a Gond-hegyen, ahol kíváncsi volt megszereztük-e a lándzsát (melynek megszerzésével meg sem bízott bennünket). Mi felfedtük a maszkosokkal való találkozásunkat, és hogy ők megvédik a királyságot egy erővel, Fáklyával szemben akiről nem tudtuk, hogy mik a céljai. Miután a védelmező az idő visszatekerésével megbizonyosodott a sámán pontos kilétéről, és ő ezzel szembesítve lett, felfedte magát, és elárulta, hogy a nagypuffnyák fejedelmet szolgálja, és hogy azért veszi el a varázstárgyakat a maszkosoktól, mert azok nem lennének képesek irányítani az erőt, amit megidéznek. Bár a kijelentései elültették a kételkedés magvait a csapatban, megegyeztünk, hogy továbbra is elvesszük a kardot és a pikkelyt, hisz a puffnyák érdekei teljesen különböznek a mieinktől. Ez elkerülhetetlenné tette a konfliktust, és Rinya ránk uszította eddig rejtve maradt zsoldosait (Jánost, és a vidám fiúkat), ő maga pedig elmenekült. Miután a zsoldosokat harcképtelenné tettük észrevettük, hogy a puffnyák eldobta a varázstárgyakat, és egy sebzést erősítő varázsitalt. Azokat felvettük és visszaindultunk a táborba. Útközben találkoztunk a maszkosokkal, akik elkérték tőlünk a pikkelyt és a kardot. Egy hosszasabb tárgyalás és egy szavazás után amellett döntöttünk, hogy elhisszük, hogy képesek irányítani az erőt, és odaadjuk nekik az összes varázstárgyat. Azóta feltételezhetően elvégezték, vagy készülnek elvégezni a rituálét, a Smaragd nemzetségnek azonban nincs tudomása erről. A biztonság kedvéért Hollópostát is küldtünk a többi nemzetségnek a baj közeledtéről.
Szervezés[]
Előadások[]
A táborban kettő darab kétszázra került sor, az egyiket Bence fegyvernök adta elő a lovagi hadviselés hanyatlásáról, a másikat Bálint fegyvernök a középkori kínzásokról.
Avatás[]
A tábor végére a nemzetség hat apróddal és három fegyvernökkel bővült. Az apród rangot Beni, Andris, Boti, Berci, Peti és Isti kapta meg. Az apród rangban fejlődött Boldi, aki ezüstsávos apród lett, és Ági, aki aranysávos apród lett. A zászlós apród címet Berci, Ági és Isti kapta meg. A fegyvernöki rangot Bálint, Zsigmond és Bence kapta meg.